MICHAEL DE NOSTREDAME 1503 december 14-�n d�lben l�tta meg a napvil�got. Provenceben, Saint-R�my-ben. Zsid� sz�rmaz�s�, de mint minden zsid� 1501-ben, az � sz�lei (Jacques �s Reyniere de Nostredame) is baptist�kk� v�ltak a kir�ly rendelet�re. Az els� gyermek volt a csal�dban, melybe m�g n�gy fi�gyermek tartozott, akikr�l keveset tudunk. M�r kor�n kiemelkedett okoss�g�val �s a sz�l�k a nagyapa (Jean) kez�be adt�k. A matematik�n, g�r�g�n, latinon �s h�beren k�v�l Jean ismertette meg Michellel az �gi tudom�ny (asztrol�ia) els� szab�lyait. Nagyapja hal�la ut�n Michel Avignonba, a renesz�nsz k�zpontj�ba ment, hogy megismerkedjen a szabad m�v�szetekkel. Itt folytatta a csillagok tanulm�nyoz�s�t. Az apj�t ideges�teni kezdte fi�nak �rdekl�d�se a k�l�nleges tudom�nyok fel� �s Montpellierbe k�ldte, hogy orvosnak tanuljon. 1522-ben Michel h�rom �vi tanul�s ut�n megkapta orvosi v�gzetts�g�t. Ezzel az irattal most m�r elkezdhette a gy�gy�t�st, �s elhat�rozta elmegy seg�teni a pestis �ldozatainak. N�gy �v eltelt�vel visszat�rt Montpellierbe, hogy befejezze tanulm�nyait. Nostradamusnak volt egy kis probl�m�ja a rendhagy� gy�gy�t�si m�dszereinek indokl�s�val. Mellette sz�ltak azonban tapasztalatai �s kiv�l� tanulm�nyi eredm�nyei. V�g�l teh�t megkapta doktor�tus�t. M�g egy �vig marad Montpellierben tan�tani, de �jfajta n�zetei - mint p�ld�ul a betegek kizsigerel�se ellen val� felll�p�se - gyakran bajba sodort�k �s v�g�l ism�t v�ndor�tra indult. 1534 k�r�l Agenben telepedett le, �s feles�g�l vett egy fiatal l�nyt, akinek a neve elveszett. Egy fia �s egy l�nya sz�letett t�le �s �lete t�k�letesnek l�tszott. Azt�n kit�rt a katasztr�fa. A pestis Agenbe is elj�tt �s sz�mos embert vitt mag�val. Nostradamus hi�ba mentett meg annyi embert a k�rt�l, a saj�t csal�dj�t, feles�g�t �s k�t gyermek�t m�r nem tudta �s a fekete hal�l �ket is elragadta. Csal�dja elveszt�se nagy csap�s volt sz�m�ra, de m�g nagyobbak is j�ttek. A betegek, l�tva hogy az orvos tehetetlen saj�t csal�dja eset�ben, m�s gy�gy�t� ut�n n�ztek. Nostradamus ism�t v�ndor�tra indul, s err�l az id�szakr�l keveset tudunk (1538-1544). De sz�mos legenda kering, hogy ekkor kezdenek megjelenni profetikus k�pess�gei. 1544-re Marseilles-ben telepedik le, ahol egy �jfajta form�j�val k�zd a pestisnek. Ebben az �vben Provence a legnagyobb vesztes�geit �rte meg. A halottak �s �llatok v�r�t�l pirosak voltak a foly�k, �s csak dupl�zt�k a k�r erej�t. Nostradamus f�radhatatlanul k�zd�tt. Ezut�n Salonba k�lt�zik �s itt �li le tov�bbi �let�t. 1547 november�ben feles�g�l veszi Anne Ponsart Gemelle-t, a gazdag �zvegyet. A h�z, melyben �let�ket le�lt�k ma is megtekinthet� Place de la Poissonnerie-ben. 1550 ut�n adj�k ki Almanac �s Prognosztig�k c�m� alkot�sait, melyek sikert arattak, �s arra biztatt�k folytassa kutat�sait a j�sl�sok ter�n. Salon-i h�za padl�s�n rendezte be dolgoz�szob�j�t �s itt �rta meg j�sl�sait okkult k�nyveit olvasgatva. 1555-re fejezi be az els� r�sz�t k�nyv�nek, mely kor�t�l eg�szen 3797-ig tartalmaz j�sl�sokat. A "Centuries" elnevez�snek semmi k�ze az �vsz�zadokhoz, csak arra utal, hogy 100 versb�l �ll. A versek hom�lyosan �rottak �s t�bbnyelv�ek, melyekben felhaszn�lja a franci�t, olaszt, g�r�g�t, latint. A m�glyahal�l elker�l�se �rdek�ben a verseket �sszezavarja, hogy a j�slatra ne lehessen az els� alkalommal r�j�nni. Hihetetlen, hogy Nostradamus h�re milyen gyorsan terjedt sz�t Franciaorsz�gban �s Eur�p�ban, j�slatai hat�s�ra, melyek befejezettlen form�ban 1555-ben jelentek meg. A k�nyv csak az els� h�rom Cenrt�ri�t tartalmazta, �s a negyedik kezdet�t. A j�slatok a kir�lyi udvarban is nagy visszhangot v�ltottak ki, �s a kir�lyn�, Medici Katalin Nostradamus�rt k�ld�tt. 1556 augusztus 15-�n Nostradamus �s a kir�lyn� �r�kig besz�lgettek, II Henriket nem nagyon �rdekelte a t�rt�net. K�t h�ttel k�s�bb a kir�lyn� ism�t k�ld�tt �rte, �s Nostradamus azt a neh�z feladatot kapta, hogy �rja meg a valo� gyermekek horoszk�pj�t. Egyesek szerint a f�rfi m�r el�re meg�rta a gyermekek sors�t kor�bbi j�sk�nyv�ben, de a pontosan lefestett horoszk�p titokban maradt. Nemsok�ra figyelmeztett�k, hogy a p�rizsi igazs�gszolg�ltat�s �rdekl�dve figyeli m�gikus tev�kenys�g�t, ez�rt visszavonult Salonba. K�szv�ny�t�l �s iz�leti gyullad�sait�l szenvedve innent�l csak a l�togat�inak �r horoszk�pokat �s a "Prophecies" befejez�s�n dolgozik. 1564-ben Katalin - most m�r mint regens kir�lyn� - k�rutaz�st tervezett Franciaorsz�gban. Ezalatt Salonban megl�togatta Nostradamust. Vacsora k�zben Katalin a "Physician in Ordinary" c�mmel adom�nyozta meg a j�st, amely tiszts�g p�nzzel is j�rt. K�szv�nye azonban els�lyosbodott, �s Nostradamusnak, az orvosnak r� kellett d�bbennie, hogy hamarosan meghal. 1566 j�nius 17-�n meg�rta v�gakarat�t. J�lius 1-�n mag�hoz hivatta a papot az utols� kenetre. Amikor Chavigny t�vozott mell�le, azt mondta neki, reggelre m�r nem lesz itt. J�slat�hoz h�ven m�snap holtan tal�lt�k test�t. Salonban Cordeliers temploma alatt temett�k el. Feles�ge egy m�rv�nydarabbal eml�kezett meg r�la. A k�s�bbi csat�k sor�n a s�rt idegen katon�k felnyitott�k, de a Szent L�szl� templomban �jra eltemett�k �s m�ig itt nyugszik.